Az Ökológiai Tanszék története
A Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar Dékáni Tanácsa 1977 szeptemberében határozatot fogadott el az új Ökológiai Tanszék felállításáról. Majd két év várakozás után a Tanszék 1979-ben megkezdte működését. Alapítója, majd 1993-ig első vezetője Prof. Dr. Jakucs Pál egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. A Tanszék létrehozása nem járt személyi fejlesztéssel, azaz a Növénytani Tanszék és az Állattani és Embertani Tanszék munkatársaiból alakult. Nem oldódott meg az elhelyezés problémája sem, mindenki annak az egységnek a helyiségeiben maradt, ahol korábban dolgozott. Majd 1992-ben átadták az új Ökológiai Oktatási Épületet, ami komoly előrelépést jelentett a Tanszék munkájában. 1993-tól Dr. Dévai György egyetemi docens a Tanszék második vezetője. Ekkor az oktató- és kutatómunka két tanszéki részleg koordinálásában folyt: Szárazföldi és Kvantitatív Ökológiai részleg (vezetője: Dr. Tóthmérész Béla egyetemi docens), valamint Hidrobiológiai és Alkalmazott Ökológiai részleg (vezetője: Dr. Lakatos Gyula egyetemi docens). Később, 1998-ban Dr. Lakatos Gyula egyetemi docens vezetésével Alkalmazott Ökológiai Tanszék néven új önálló tanszék alakult. Az Ökológiai Tanszéken ettől kezdve három részleg működött tovább: Hidrobiológiai részleg, Szárazföldi és Kvantitatív Ökológiai részleg, illetve a Mikrobiális Ökológiai részleg (vezetője: Dr. Tóth János Attila egyetemi docens). 2003-ban, Prof. Dr. Dévai György egyetemi tanár vezetésével, a Hidrobiológiai részleg munkatársaira alapozva, megalakult az önálló Hidrobiológiai Tanszék. Ekkortól az Ökológiai Tanszéket Prof. Dr. Tóthmérész Béla egyetemi tanár vezette. Az Alkalmazott Ökológiai Tanszéket 2010-ben megszüntették, munkatársainak többsége a Hidrobiológiai Tanszéken és az Ökológiai Tanszéken folytatta oktatási és kutatási tevékenységét. 2021-től (jelenleg is) Prof. Dr. Magura Tibor egyetemi tanár vezeti az Ökológiai Tanszéket. Tanszékünkön az oktatási munkát jelenleg kilenc oktatónk - köztük négy egyetemi tanár - végzi, tudományos kutatással pedig négy kutatócsoport (ebből három a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) keretein belül) foglalkozik.